Bodyway részletes módszerleírás

bodyway módszertan

A Bodyway (korábban: Bodywork) egy csoportos szomatikus önismereti módszer, mely a testtel, térrel, mozgással, tánccal, érintéssel dolgozik más tánc- és mozgásterápiás módszerekhez hasonlóan.

Ez az egyetlen tánc- és mozgásterápiás irányzat a világon, amely:

perinatális fókuszú

transzperszonális szemléletű

nonduális világképű

egyéni folyamatokkal is dolgozik

1. Perinatális fókusz

Ez a módszer, más tánc- és mozgásterápiákhoz hasonlóan a korai, beszéd megjelenése előtti mélységeinket is érinti, – azzal a jellegzetességgel, hogy fókusz van a magzati időszak, az inkarnáció és a transzperszonális témákon. Integráltan használja a születéscsoportok módszereit a születés körüli időszak, a magzati időszak és a foganás körüli időszak megközelítésére és átdolgozására.

A perinatális időszakban több terület fonódik össze:

a magzat saját tapasztalata, ill. biokémiai és tudati összekapcsolódás révén az anya saját tapasztalata
a perinatális kutatásoknak megfelelően a már magzatkorban megkezdődő “szocializációs” folyamatok (apával kapcsolat, családi kapcsolatok, a magzat körül zajló élet, dinamika hatásai
a családból hozott lenyomatok, vagyis transzgenerációs minták
ennek a személynek, ennek az életnek a helye a nagyobb egészen belül, ami már transzperszonális terület (életterv vagy karma).

2. Transzperszonális szemlélet

A Bodyway (korábban: Bodywork) a transzperszonális pszichológiai irányzatokhoz tartozik, vagyis a személyiségen túl is kísér. A wilberi integrál szemlélet nyelvezetével megfogalmazva: a felnövés (személyiségfejlődés) és a felébredés (a spirituális utunk beteljesedése) egymás melletti fejlődésében kísérjük résztvevőinket az emberi létük kiteljesedésében.

A Bodyway (korábban: Bodywork) mindkét területen segíti az előrehaladást. A fókusz a személyiség fejlesztése, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a spirituális fejlődésnek. A személyiség elégtelen vagy nem egészséges fejlettsége estén a transzperszonális munka túlterhelheti az éretlen személyiséget.

Ebből következik a módszer további speciális jellemzője más tánc- és mozgásterápiás módszerekhez képest: a személyiségi munkán belül a normál neurotikus, hétköznapi nyelven fogalmazva az egészséges tartományban dolgozik, vagyis kiszűrni törekszik a személyiségzavaros, illetve pszichotikus szerkezetű résztvevőket.

3. Nonduális világkép

A nem kettős (vagyis nonduális) szót azért használja magára nézve ez a szemlélet, mert túlmutat az egységélményen, vagyis tartalmazza az egységet és az elkülönültet is. A nonduális filozófia szerint minden EGY, és ez túlmutat az elkülönült én és a világ kettősségén. A belátás nem fejlődés függvénye, melynek célja az, hogy elérjük a teljességet, hanem sokkal inkább egyfajta ráébredés, felismerés, átélés az itt és mostban.

A nonduális filozófia a boldogság forrását és a valóság természetét vizsgálja. A nonduális nézőpontban nem válik külön az én és a világ, sem a tapasztalás soksága, hanem egyetlen határtalan létezőként, folyamatosan kibontakozó “van”-ásként látjuk a tapasztalást. Metaforában kifejezve mindezt azt mondhatjuk, olyan ez, mint egy végtelen tenger, ami hullámzik: a hullámok elkezdődnek és befejeződnek, visszasimulnak a tengerbe; de a tenger maga az örök, és nem kevésbé tenger attól, hogy ha hullámzik vagy ha sima.

A Bodyway módszeréről bővebben:

A módszer a testtudatosságon alapul, de ebben a térben nem előre meghatározott mozdulatok energetikai, érzelmi és gondolati hatásait vizsgáljuk, ahogy pl. a jóga, hanem fordított a sorrend: a személyiségünk és lényünk energiái, illetve érzelmei mozdítják a testünket. Tánc ugyan, ha minden mozdulatunk tánc, és terápia ugyan, ha minden fejlődés, átrendeződés az. Mégis találóbbnak éreztük a módszert “Bodyway”-nek, vagyis testen keresztül vezető útnak nevezni.

A Bodyway módszerében az érintések és a mozdulatok a testben lenyomatot hagyott korábbi emlékeket hozhatnak a felszínre, melyek átdolgozása átsegíthet a jelen elakadásokban.

A módszerben egyaránt hangsúlyt kapnak az egyéni és kapcsolati munka, illetve a teljes csoport szövedékében zajló dinamikák is.

Mint ahogy az a jógában is tapasztalható, sok minden tud változni a test energetikai folyamatai során, akár anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy mi történt. Mindez nagyon hasonlít más szimbolikus terápiákhoz is. Mégis nagyban segíti a résztvevőket az, ha be lehet határolni az adott élményt, vagy akár látni azt, hogy mások is átélnek-e olyasmit. A szavakban való megragadás, a tudatosítás, tágabb nézőpontba foglalás, a fent említett különböző tudatszintek összekapcsolása így tehát az egyik leglényegesebb összetevője a módszernek.

A folyamatok során nemcsak a fizikai testtel, hanem a finomtesttel (vagy a jóga nyelvén pránatesttel, az érzelmi és mentális testtel) is dolgozunk. Így ez a mozgásos improvizáció gyakran viseli a meditáció jegyeit, és hasonlóan is hat a fentebb megnevezett “testjeinkre”. Így a Bodyway a mozgásmeditációs irányzatok közé is tartozik.

A módszer fő hatótényezői:

tudat

test

tér

mozgás

A fentebbi, illetve a további releváns tényezőket a következő módon is csoportosíthatjuk:

A) Tudat:

1. figyelem mozdítása
2. belefeledkezés és éberség egyszerre
3. jelen fókusz
4. megkülönböztető képesség
5. intuíció

B) Megnyilvánult, látható:

6. test, testtartás, távolság, szimmetria
7. mozgás, spontán mozgás felszabadítása

C) Megnyilvánult, nem látható:

8. tér
9. áramlás – energia

D) Elme – “a kapocs”

10. Összefüggések érzékelése, megértése, jövőbeni alkalmazása

A Bodyway (korábban: Bodywork) helye az önismereti kísérések között:

Pszichodinamikus táncterápia (MMTE)

Hasonlóság: testtudati és testérzet alapú; jellemző a kontakt, szabad mozgás, kiemelt tér, izomorsó szintjén való kommunikáció, csoportdinamika kezelése (pl. mozgó kettősbe belép egy harmadik, verbális körökkel kapcsolattisztázás stb.)
Különbség: szélesebb eszköztárral és szemlélettel dolgozunk (perinatális és transzperszonális fókusz)

Integrált Kifejezés- és Táncterápia (IKT)

Hasonlóság: kreativitás, alkotás, teremtés, szólótánc, rituálék (spirál, térnek jelentést adó állításszerű helyzetek, pl. “vissza a kezdethez”, “fekete és fehér part közti áramlás”, “tánc az erőddel”)
Különbség: Bodywayben kevésbé széles a művészetterápiás eszköztár (pl. rajz, gyurma, maszk), bár vannak csoportok, ahol integráltan használjuk, hiszen ezek az elemek nagyon könnyen integrálhatóak a Bodyway módszerbe.

Egyéni fókuszú csoportos önismeret

Hasonlít: Franz Renggli, ill. Jim Eaton (korábban: James Eaton) munkásságára, akik nagyban hatottak a módszerre

Rendszer- és családállítás

Hasonlóság: állítós terek, ill. a tele, a térhasználat bizonyos helyzetekben; a legfőbb kerethasonlóság az, hogy ami bent, azt megvalósítjuk kint (testen érintések, térben elhelyezkedés, hang)
Különbség: nemcsak transzgenerációs, ill. rendszer témákkal dolgozunk, hanem általános, interperszonális elakadásokkal, ill. a személyiség szintjén is; a Bodyway módszere alapvetően nem verbális síkon dolgozik

Pszichodráma

Hasonlóság: transzgenerációs, ill. interperszonális témák is foldolgozásra kerülhetnek
Különbség: korábbi (magzati, preverbális stb.) szinten és transzverbális szinten is dolgozik, nincs szerepcsere (helyette: szemkontaktus, a társ felőli reakciók, érzelmek fizikai, ill. energetikai síkokon történő érzékelése), diffúz tér, mindenki mindig egyéni folyamatában van (versus mindenki egyre figyel), a Bodyway módszere alapvetően nem verbális síkon dolgozik